2017. június 22., csütörtök

A Szolnoki Rozáriumban

Kedves Rózsabarátok!

Június 10-én, – a tervezett éves programunk keretében – meglátogattuk a Szolnoki Rozáriumot.
Boros Zoltán városi főkertész adott tájékoztatást a beruházásról, kertgondozásról és mondott véleményt néhány fajta közparki alkalmazásáról. 


A rózsakertet 2010-ben telepítették, a támrendszert – festett fémből – három évvel ezelőtt építették be.





A város központjában, a volt megyeháza és a Tisza-part között található, egy kb. három hektáros, jól gondozott közparkban, maga a rózsakert egy hektárt foglal el. Előzőleg a kert helyén a hatvanas években létesített strand működött.

Csak Márk-fajtákat ültettek, a töveket Godzsákné szállította, jelenleg kb. 90 fajta látható.
Boros Zoltán a  Szt. Erzsébetet, Kodály Zoltánt, Tündér Ilonát, Rozáliát, Szt. Margitot és a Millecentert tartja jó fajtáknak.




A kert eredeti kiültetési térképe:


Írta: Veréb Annamária
Fényképezte: Dr. Aponyi Lajos

Látogatásunk a Miely peóniakertészetben

Kedves Rózsabarátok!

Egyesületünk május 20-ra meghirdetett programján az osztrák  Miely peóniakertészetbe, Buchkirchenbe  látogattunk.
A kertészetről részletes ismertetés, fotók a honlapjukon megtekinthető (www.paeoniamiely.com) .
A bemutatókertjükben és a szaporítókertben szemlézhettük a kínálatukat.
A cég az alábbi peónia típusokból kínál fajtákat, jelentős számban:

Lágyszárú, évelő peóniák (Paeonia lactiflora)

Kertjeinkben ennek a típusnak többféle színű, tenyészidejű és virágtípusú fajtái már egyre gyakrabban megtalálhatók.
Ebben a kertészetben a legnagyobb választék az egyszerű vagy szimplavirágú fajtákból volt. A tulajdonos ezek nemesítésével is foglalkozik, saját fajtái is vannak.

Fásszárú peónia (Paeonia suffruticosa)

Ez a bokorszerű típus a mai hazai kertekben elvétve található. A háború előtti polgári kertekben egy-egy szép fajtája mindig előfordult. Őshazája Kína és Tibet területén van. Kínában már több mint kétezer éve kultúrnövény és náluk a "legtiszteletreméltóbb az összes virágok között". Európába az 1800 években hozták be a botanikusok, misszionáriusok és kezdődött el a nemesítése. Francia nemesítők sok új fajtát állítottak elő. Ezek telt- vagy féltelt virágúak, van közöttük nagyon kellemes illatú.
Japánban is sok új fajtát nemesítettek. Ezek a fajták is, mint a kínaiak, többnyire szimpla virágúak.
Ízelítőül néhány szép fásszárú hibrid a kertészetből:

Chorjukaru

Comtesse de Tuder


Madam
Mikumino Akebono
Negricans

Interszekcionális peónia-hibridek 

A nemesítőknek az elmúlt évtizedekben sikerült keresztezni a lágyszárú peóniákat a fásszárúakkal. Ezzel új színeket tudtak a piacra hozni, meghosszabbították a tenyészidőt és növekedett a virágok száma.
Kinézetre lágyszárúnak tűnnek, télen visszafagynak.

Az itt látható Bartzella például egy ilyen hibrid.

Bartzella
Írta és fényképezte: Hernádi Ottó

2017. március 31., péntek

Rózsa, mint szimbólum

A rózsának ezer években mérhető kultúrtörténeti múltja van Európában és Európán kívül is.
A kereszténység megjelenése előtt a Római Birodalomban a rózsa a Vénusz iránti rajongás kifejezésének eszköze volt.
A kereszténység elterjedésével Szűz Mária szimbólumává vált, illetve ehhez a szimbolizmushoz kapcsolódóan jelent meg a rózsafüzér imádkozása, mint ún. máriás ájtatosság. A kereszténység korai időszakában is használtak különböző ima-számlálókat, többnyire magvakat, kavicsokat, golyókat. A népi emlékezet szerint maga a rózsafüzér elnevezés Szent Domonkosra vezethető vissza, aki a Szűzanya tiszteletére lepréselt rózsaszirmokból készített koszorút, amit imádságos füzérként használt. Történeti források szerint azonban Szent Domonkos az albigensek (12. sz-i francia eretnek mozgalom) ellen kért segítséget a Szűzanyától, aki, mint „új és hathatós fegyvert” adta át neki a ma használatos rózsafüzért. Később a rózsafüzér elterjesztésében a domonkosok és ciszterciek komoly szerepet játszottak. (Korunk digitális technikájának érdekessége, hogy ma már a világ bármely pontján be lehet kapcsolódni skype konferenciahívás révén közös rózsafüzér imádkozásba, ahol mindenki a saját anyanyelvén imádkozhat.) II. János Pál pápa 2002 október 16-án kelt apostoli levelében (Rosarium Virginis Mariae) a 2002 októberétől 2003 októberéig tartó időszakra a Rózsafüzér évét hirdette meg, a világ békéjéért és a családok szentségéért.
A rózsa, mint szimbólum az iszlámban is felbukkan, elsősorban az iszlám miszticizmusban. A temérdek példa közül a (talán) legjelentősebbnek tekinthetőt emelem ki, Saadi „Rózsák könyve” című munkáját. A kora középkor legnagyobb perzsa költőjének tartott Saadi Shirazi  „Rózsák könyve” (Gulistan) című munkájában verses és prózai formában ad közre olyan életbölcsességeket, melyek egyrészt szólásmondások és aforizmák formájában a mai napig élő módon jelen vannak a perzsa kultúrkör ma élő népeinél. Másrészt a „Rózsák könyve” egyike azon Európán kívül született irodalmi alkotásoknak, ami komoly hatást gyakorolt a nyugati világ számos filozófusára, költőjére (Hegel, Voltaire, Puskin, La Fontaine, Ralph Waldo Emerson stb).  Érdekesség, hogy a New York-ban található ENSZ székház 1800 főt befogadó tanácstermének bejáratánál Saadi „Rózsák könyve”-ből olvasható egy idézet:
Human beings are members of a whole,
In creation of one essence and soul.
If one member is afflicted with pain,
Other members uneasy will remain.
If you have no sympathy for human pain,
The name of human you cannot retain.
(M. Aryanpoor fordításában)
A szöveg szabadfordításban: az emberiség tagjai egy kerek egészet alkotnak, testben és lélekben. Ha egyvalaki szenved, mindenki szenved. Ha nincs benned együttérzés az emberi szenvedés iránt, akkor nem nevezheted magad embernek.
A rózsa, mint szimbólum talán legismertebb (európai) történelmi vonatkozása az 1455-ben kezdődő és 32 éven át tartó, ún „rózsák háborúja”, mely történeti források szerint messze nem volt annyira véres és végzetes, mint azt Shakespeare VI. Henrik című művében olvashatjuk. Már csak azért sem, mert a hatalomért folytatott politikai küzdelem (néhány csatától és a szembenálló felek kastélyainak felégetésétől eltekintve) soha nem torkollott totális polgárháborúba.  A rózsák háborúját mind a mai napig szokás dinasztikus harcként jellemezni (melynek alapját évszázadokon át Shakespeare drámái adták) mely konfliktus a York-ház (fehér rózsa) és a Lancaster‑ház (vörös rózsa) között feszült. Azonban, ami a történelmi kontextust illeti, a harc semmiképpen nem nevezhető dinasztikusnak, sokkal inkább a történelem adta lehetőségek kihasználásának. Angliát meggyengítette az 1300-as években dúló pestis járvány, aminek következtében a lakosság fele elpusztult, munkaerőhiányt okozva, elsősorban a mezőgazdaságban. Ezt a nehéz helyzetet tovább rontotta az a tény, hogy 1422‑ben meghalt V. Henrik, akiről a trón az akkor 11 hónapos, felnőttkorára gyengeelméjűnek bizonyuló fiára szállt. A helyzetet kiválóan summázza Burák Ádám Látó-ban (szépirodalmi folyóirat) megjelent cikkéből az alábbi gondolat: „…amint meghal egy nagy formátumú uralkodó, az addig elfojtott feszültségek felszabadulásával azonnal megindul a birodalom szétmállása…”. A háború végül a Lancaster‑ház győzelmével zárult. Maga a rózsák háborúja, mint elnevezés legelső említése jóval későbbről (1646) származik. Mindenesetre tény, hogy a háború után terjedt el a két rózsát kombináló jelkép a Tudor‑ház révén.

Talán kevésbé ismert, de korunkhoz időben jóval közelebbi esemény a második világháborúban Németországban működő „Fehér rózsa” (Die Weiße Rose) elnevezésű mozgalom. A társaság tagjai elsősorban röpiratok terjesztésével igyekezték az embereket a nemzetiszocialista rezsimmel szembeni ellenállásra buzdítani. A csoport központja Münchenben volt, tagjai elsősorban a Müncheni Egyetem diákjai és tanárai közül kerültek ki. Tevékenységüket 1942 júniusától, 1943 februári letartóztatásukig folytatták. Összesen hat röpiratot fogalmaztak meg amiket, becslések szerint, 15.000 példányban szórtak szét. A csoport tagjainak többségét, letartóztatásukat követően koncepciós perben ítélték halálra. Arra a kérdésre, hogy miért a rózsát választották jelképül, azt a választ adták, hogy a fehér rózsát az ártatlanság és tisztaság szimbólumának tekintették.
A rózsa, mint szimbólum ma is jelen van úgy politikai jelképként (pl: brit Munkáspárt jelképe a vörös alapon fehér rózsa, francia Szocialista Párt jelképe a vörös rózsa), mint a heraldikában (pl: Finnország címerében, luteránus címerben, Tudor‑ház címerében). Több olyan város is ismert, melyet a „rózsák városaként” emlegetnek (Guadalajara, Mexikó; Pasadena és Portland, USA).
2011 áprilisában az USA űrkutatási központja (NASA) a Hubble űrteleszkóp 21. évfordulóját egy rózsához kapcsolódó gesztussal ünnepelte: az Arp 273 elnevezésű, a Földtől 300 millió fényévre, az Androméda konstellációban található spirális galaxisról készített fényképet tett közzé. A fényképen a galaxis csodálatos rózsa alakzatot mutat.

Ha a rózsára valóban, mint a tisztaság és ártatlanság jelképére tekintünk, ez az „égi jel” talán ad némi alapot az emberiség jövőjével kapcsolatos bizakodásra.
Lévay Nóra

Felhasznált irodalom és a képek forrásai:
https://en.wikipedia.org/wiki/Arp_273

2017. február 9., csütörtök

Klubnap – Varga Ágnes: Német és holland kertek, parkok – színes útibeszámoló

Kedves Rózsa- és Kertbarátok!

Következő klubnapunkat 2017. február 11-én 9:30 órától tartjuk a szokásos helyen 
(NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, Budapest, 1223, Park utca 2.)

Varga Ágnes tagtársunk előadásának címe:
KÉPES ÚTIBESZÁMOLÓ NÉMET ÉS HOLLAND KERTEKRŐL ÉS PARKOKRÓL

Karl Foerster híres süllyesztett kertje

Sansoucci parkja

Szeretettel várjuk jelenlegi és leendő tagtársainkat. A klubnap piknikszerű, aki teheti, egy kis süteménnyel járuljon hozzá a kellemes hangulathoz. Kávét, teát az egyesület biztosít.

2017. január 12., csütörtök

Klubnap 2017. 01. 28. Kósa Géza - Rózsákat rejtő angliai kertek

Kedves Rózsa- és Kertbarátok!

A 2017.01.14-re meghirdetett klubnapunk ELMARAD!!!
AZ ÚJ IDŐPONT 2017.01.28.
 
A következő klubnapunkon 
Kósa Géza 
,,RÓZSÁKAT REJTŐ ANGLIAI KERTEK"
című előadását hallgathatjuk és nézhetjük meg.

Időpont: január 28. (szombat),  09:30 órakor
Előadás kezdete: 10:00

Helyszín: Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, 1223 Budapest Park utca 2. ( http://www.resinfru.hu/kapcsolat )
Szeretettel várjuk tagtársainkat, részvételüket kérjük jelezzék a rozsatarsasag@gmail.com
címen.

2017. január 1., vasárnap

2017-ES PROGRAMJAINK

JANUÁR 14.

Rózsákat rejtő angliai kertek – Dr. Kósa Géza előadása


FEBRUÁR 11.

Képes útibeszámoló német és holland kertekről és parkokról – Varga Ágnes előadása


MÁRCIUS 11.

1. Rózsa metszési gyakorlat Széll Etelka vezetésével

2. Dr. Aponyi Lajos növényvédelmi előadása


ÁPRILIS 29.

Látogatás Mocsáry Pál tárnoki évelőkertészetébe 


MÁJUS 20.

Kertlátogatások egy vagy két napban (részletek később):

1. Peónia kertészet: Pfingstrosengarten Miely, 

    A 4611 Buchkirchen, Ausztria

2. Sarastro kertészet, Ausztria


JÚNIUS 10.

Kertlátogatás a szolnoki Rozáriumba (érdekességek: Márk Gergely rózsák, sétáló híd, kérész szobor)


JÚNIUS 21-25.

Kertlátogatás: Europa Rosarium, Sangerhausen, Karl Foerster bemutatókert, Sanssoucci, Potsdam


SZEPTEMBER 23.

1. Kertlátogatás: Fehérvárcsurgó kastélypark
2. Séta és piknik a Galya szurdokban


OKTÓBER 21.

Kertlátogatás: dégi kastély és park


NOVEMBER 11.

Rudolf Geschwind rózsanemesítő munkássága és ma is kedvelt fajtái – Dr. Boronkay Gábor előadása


DECEMBER 9.

Klubnap, évértékelés, évzárás


Az előadások helyszíne:
NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, 1223 Budapest, Park utca 2.

A kertlátogatásokról előzetesen bővebb információt küldünk a tagoknak.


2016. december 19., hétfő

Minden rózsabarátnak és ide látogató kedves vendégnek kívánunk nagyon szép, békés ünnepeket és pompás rózsákban gazdag új esztendőt.